Kettős jubileumot ünnepel a Tisza-tó

Rövidesen megkezdődhetnek a Tisza-tó legnagyobb beruházásának kivitelezési munkálatai. A tározó és kapcsolódó vízgazdálkodási létesítményeinek 6,6 milliárd forint összköltségű fejlesztése évtizedekre megteremti a korszerű vízgazdálkodás feltételeit a térségben, s nagymértékben hozzájárul az érzékeny ökológiai egyensúly megőrzéséhez ­– mondta Lovas Attila, a KÖTIVIZIG igazgatója február 2-án Karcagon, a Magyar Turizmus Zrt. Tisza-tavi Regionális Marketing Igazgatósága kampányindító sajtóeseményén, amelyen részt vett Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter is.

A magyar vízgazdálkodás addigi legnagyobb művének nevezték az 1973. május 16-án ünnepélyesen átadott Kiskörei Vízlépcsőt. Az immár negyven esztendős műtárgy ugyanis lehetővé tette a szőke folyó felduzzasztásával kezdetben 13-16 millió köbméter víz tározását, napjainkban pedig - nyári duzzasztási szintnél - 123 millió köbméter a hasznos tározótérfogat.

A vízlépcső elsősorban a Tisza áradásainak szabályozása, valamint az ország egyik legszárazabb térségében az öntözéses gazdálkodás lehetőségének megteremtése érdekében létesült. A korabeli döntéshozók azzal számoltak, hogy Közép-Európában a legnagyobb öntözőrendszer jön majd létre, amely az innen induló Jászsági és Nagykunsági Főcsatornákon keresztül összesen 300 ezer hektáron biztosítja majd a vizet a szántóföldekre, rizstelepekre, halastavakba.

Az eredeti tervekben négy duzzasztási ütemet határoztak meg, a tározó ökológiai változásainak és a várható vízigények figyelembevételével. Az első a vízlépcső üzembe helyezésével egyidőben valósult meg, gyakorlatilag mederduzzasztást jelentett, a második ütemet jelentő térségi duzzasztásra azonban csak öt évvel később, 1978-ban került sor, ekkora készültek el ugyanis azok a létesítmények, amelyek megteremtették ennek a műszaki feltételeit. A hasznos tározott víztérfogat ezáltal 96–101 millió köbméterre nőtt, természetesen a Tiszán érkező vízhozamok függvényében. 1984-ben további 25 centiméteres vízszint-emelés történt, s ezt a duzzasztási szintet immár 20 éve kormányhatározat rögzíti. A történeti visszatekintés nem lenne teljes, ha nem ejtenénk szót arról, hogy a Tisza-tó eredeti közép- és hosszú távú fejlesztési terveiben további két duzzasztási szint szerepelt, amely 300, illetve 400 millió köbméterre növelte volna a tározó hasznos kapacitását.

Ezért a napjainkban 127 négyzetkilométer felületű mesterséges tó idén ünnepli 35. születésnapját. Tisza-tó néven vonult be a köztudatba, de sokan még mindig az Alföld Balatonjaként említik. Körzetét üdülőterületté nyilvánították, ami közvetlenül 13 tóparti települést érint, de közvetetten 46 település turisztikai attrakcióját, szolgáltatását foglalja magába. Különösen az elmúlt két évtizedben gyökeret eresztett a falusi turizmus, az aktív-, az öko- és a horgászturizmus, sorra létesültek kereskedelmi és falusi szálláshelyek, jöttek létre a kapcsolódó szolgáltatások. 2011-ben 80 ezer látogató 230 ezer éjszakát töltött el Tisza-tó környéki szálláshelyeken. A természet pedig egyedülálló ökoszisztémákat „hozott létre” a tározóban és környezetében.

Lovas Attila hangsúlyozta: a Tisza-tó mára meghatározó szerepet tölt be a térség társadalmi és gazdasági életében, a mind gyakoribb vízhiányos időszakok kiegyenlítésében, valamint a Közép-Tisza természetvédelmi értékeinek megőrzésében. A tározó és az ahhoz kapcsolódó vízgazdálkodási rendszer azonban az elmúlt évtizedekben elhasználódott, vízmennyiségi és vízminőségi problémákat idézve elő. Ezért olyan beavatkozásokat igényel, amelyek fenntartják a létesítmények megfelelő vízkapacitását, vízminőségét, gazdasági hasznosíthatóságát, és megóvják a rendkívüli adottságokkal rendelkező ökológiai állapotot.

Akár születésnapi ajándéknak is tekinthetjük, hogy megkezdődik a tó fennállásának legnagyobb beruházása, amely évtizedekre megteremti a korszerű vízgazdálkodás feltételeit a térségben. Az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával megvalósuló, 6,6 milliárd forint összköltségű Komplex Tisza-tó Projekt az Alföld jelentős részének vízgazdálkodási problémáit hivatott kezelni. A forrás mintegy fele a közvetlenül tó vízvédelmi fejlesztésére fókuszál, míg a másik fele a Tisza-Körös völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer (TIKEVIR - Európa egyik legnagyobb összefüggő vízgazdálkodási rendszere) megújítását teszi lehetővé.

A beruházás egyik fő célja, hogy a megfelelő áramlási viszonyok megteremtésével biztosítsa a vízpótlást mind a tározóban, mind pedig a kapcsolódó csatornákban. A projekt megvalósulásával egy komplett, jól együttműködő vízrendszer jön létre, amely alkalmas a mesterséges vízpótlásra épp úgy, mint a kívánatosnál nagyobb vízmennyiség elvezetésére.

A Tisza-tó hosszú távú ökológiai egyensúlyának fenntartása érdekében elengedhetetlenné vált az öblítő csatornák feltöltődött szakaszainak kotrása, a szabályozó műtárgyak rekonstrukciója, valamint a vezérlő-szabályozó rendszer korszerűsítése. Szintén a beruházás elemeként ökológia folyosó, hallépcső is épül Kiskörei Vízlépcső szomszédságában, biztosítandó

a folyóban és a tóban otthonra lelt varázslatos vízi állatvilág fel- és leúszását, azaz az alvízi és felvízi életterek ökológiai kapcsolatát.

Jelenleg a beruházással kapcsolatos közbeszerzési eljárások nagyobbik része már lezárult. Amint az időjárás engedi, a Tisza-tavat érintő munkálatok kivitelezője, a Kötiviép B’ Kft., megkezdheti a tározó vonalas létesítményeinek és műtárgyainak rekonstrukcióját – tette hozzá az igazgató.

Laczi Zoltán